Károgó Blog

Itt van az ősz, itt van újra… A gólyák új otthonba költöznek. A mi esetünkben ez az otthon nem más, mint a sokak által imádott Károlyi Mihály Kollégium. A kolis gólyatáborra éppen azért van szükség, hogy ezt a költözést könnyebbé tegye a kisgólyák számára.

A gt augusztus 26-29. között került megrendezésre,

a helyszín azonban változott. Nem a jól megszokott és igen kedvelt Sziki adott helyet idén a 4 napos mulatságnak, hanem az Öthalmi diáklakások. Ez kicsit megnehezítette a főgólyák helyzetét, hiszen nem a jól bevált terepen folyt a szervezés, fel kellett térképezni egy új helyszínt. Ennek ellenére sikeresen vettük az akadályokat és nagyon jó hangulatban telt el ez a pár nap. A kisgólyák számos információ birtokába kerültek, amik nélkülözhetetlenek a kolis életben (pl. belépőkártya használata, rendezvények, a koli belső és szervezeti felépítése, valamint a legfontosabb: hogyan is kell tipszmikszűni?).

Első este az éjszakai vetélkedőn mérte össze erejét illetve alkoholbefogadó-képességét a 4 csapat, melynek során különböző állomásokon kellett teljesíteniük. Nekem személy szerint ez volt a kedvencem, Csalami Norbi társammal az utolsó állomást alkotva nagyon jó hangulattal vártuk a gólyákat, ami megalapozta a vetélkedő utáni bulit. Másnap a reggeli ébresztő és torna után a sporté volt a főszerep, a sportvetélkedő keretében (külön köszönet Palának, aki megmutatta, milyen is egy igazi sportos vádli), este pedig a nagy sikert arató nagyvetélkedő következett. A mozgás és gyorsaság itt is előtérbe került, hiszen ezek nélkülözhetetlenek a sörváltó vagy 1 lavór tartalmának (ami inkább maradjon titok ) megivása közben. A verseny elengedhetetlen kellékeinek (alkohol) elfogyasztása természetesen mindenki kedvét meghozta az ezt követő bulihoz. A harmadik nap terhes tornával indult, délután pedig kezdetét vette a kincskereső. Az esős idő nem törte meg a kisgólyák, sőt, a főgólyák lelkesedését sem, mi is indítottunk ugyanis csapatot (igaz, rajtam kívül 1, azaz egy tagja volt – szép volt, Evi!). Az utolsó esti buli egy fergeteges koncerttel indult, melyet a SKAtch zenekar adott. Mi sem tükrözi sikerüket jobban, minthogy igazgatónőnk végig az első sorban tombolt.

A negyedik, illetve utolsó nap fájó szívvel búcsúztunk a gólyatábortól. Számos ismeretség, barátság kötődött a 4 nap alatt és azt hiszem, sikerült egy kis ízelítőt adnunk az újdonsült lakóknak arról, hogy milyen is az élet a Károlyiban. Igaz, a főgólyák számára ez nem csak mulatság volt, több nappal előtte elkezdtük a szervezést, de egy ilyen jó csapattal, mint a miénk volt, ez sem okozott különösebb gondot, életre szóló élmény volt